|
Hunyi Tamás, elnök
Pontosan már nem is emlékszem, melyik versenyen, de érdekes filozófiai eszmefuttatást hallottam az íjászat misztériumáról. Miszerint az íjtest a nő szelleme, az ideg pedig a férfi szellem, a kettő együtt kozmikus energiákat mozgat meg. Felajzott állapotában az íj teste a földi energiákat, a stabilitást adja, míg az ideg használhatóvá teszi, tűz energiával telíti az önmagában csak lappangó energiákkal rendelkező íjtestet, úgymondd célt ad létének. Ezzel az állítással nem tudok vitatkozni. Már arra is büszke vagyok, hogy sikerült megjegyezzem. Hasonló bölcsességek még nyomokban sem lelhetők fel a gondolataim között, amikor odaállok a lővonalhoz, célzásra emelem az íjamat és lövök. Viszont ezt a cselekménysorozatot igyekszem minél többször megismételni. Ugyanis íjjal löni jó! Találni vele szintén jó. "A" pontból "B" pontba eljuttatni egy eszköz által egy fadarabot egyszerű. Vagy mégsem? 2011-ben vásároltam az első íjamat. Szinte ezzel egyidőben csatlakoztam a Nyílegyenes csapathoz. Azóta is töretlen lendülettel keresem a választ a kérdésre. Apró, pici lépésekkel haladok a megoldás irányába. Nyílegyenesen... Elérhetőség: 06203353338 |
|
Bese Zoltán, alelnök.
"Hagyományőrzés, egészség, jókedvűség, barátság, versengés." Ezt az öt számomra fontos dolgot találtam meg az íjászatban! |
|
Vetor Sándor, lövészetvezető.
|
|
Hunyiné Dr. Domokos Emőke, pénzügyi felelős
|
|
Kádár László, lövészetvezető
|
|
Szajkó Pál, lövészetvezető, felügyelő bizottsági tag
|
|
Benes Géza, lövészetvezető, felügyelő bizottsági tag
Gyerekkoromban a Gellért hegyen saját-készítésű íjakkal lövöldöztünk (pl. szerelmes párok kérésére kilőttük az utcai lámpákat). A '60-as években a Kisoroszi-i indiánokkal íjaztunk, tomahowk-kal és dárdákkal vívtunk, míg a rendőrség be nem tiltott minket, pedig az évi "nagytábor"-ban már 9 "tipi"-t (Indián családi sátor) állítottunk. 2000. nyarán Kádár Laciék nálunk voltak az új lakásban és meglátták az indián tegezemet és hívtak meg a nem rég alakult Nyílegyenes ÍC-be. Jó csapat, szeretek köztük lenni! |
|
Kürth László, lövészetvezető, felügyelő bizottsági tag
|
|
Kárpáthy Lajos, lövészetvezető
|
|
Lovász Richárd, lövészetvezető
"Az íjászattal már a 90-es évek közepén megismerkedtem Pesten. Majd 20 év kihagyás után újra rátaláltam. Az íjászat számomra nem csak sport és hagyományőrzés, hanem harc. Egy örök harc, amit minden edzésen és versenyen meg kell vívni. A cél nem a másik ember legyőzés, hanem a legnagyobb ellenfelet, magamat kell legyőznöm. Magammal kell harcolnom. Megismerni a gyengeségeimet, meglátni és beismerni a hibáimat. A harcot akkor nyerem meg, ha úgy térek haza, hogy elfáradtam de jó kedvem van és mosolygok." |
|
Havasi Ferenc, lövészetvezető
"Kedvenc kérdésem: melyik íj a jó? Kedvenc válaszom: amelyik megszólít. Az íj választja az íjászt, és amíg nem próbáltad ki valamennyi íjat nem tudhatod melyik a neked való." |
|
Tóth Sándor, lövészetvezető
|
|
Váli Sándor, lövészetvezető
"Azt mondják boldognak lenni jó! Íjászkodj, és boldog leszel, úgy ahogy én!!" |
|
Varga István Táltos
|
|
Kárpáthy Ilike
Az én uram egy reklám beharangozó filmet készített a Nyílegyenes Íjász Clubnak az első Magor próba reklámozásához. Ekkor kapott kedvet az íjászat kipróbálásához. Én mint hűséges feleség elkísértem az íjászpályára és nagyon jól éreztem magam, jó kedvvel tértem haza és elhatároztam, hogy megpróbálom én is ezt a csodálatos sportot. Nagyon megtetszett, jó volt a természetben órákat kint lenni , beszélgetni az íjászbarátokkal és persze lövöldözni a messze távolba. 2013-at írtunk, seniorként kezdtem el az íjászatot. Egy-két versenyen vettem részt, nem nagy sikerrel, de nyertes vagyok, hiszen a szabadidőmet jó levegőn , jó társaságban tölthettem el. Az utóbbi időben sajnos nem nagyon veszek részt az edzéseken, de versenyeken az íjásztársakat, barátokat minden versenyen szívesen fotózgatom, megörökítve szép emlékként azt. |
|
Barcsai Nikolett, alelnök
Az én történetem az íjászattal egy kalandparkban kezdődött, ahol tériszonyosként próbáltam olyan elfoglaltságot keresni, ami földhöz kötött... :) Itt volt életemben először íj a kezemben és rögtön beleszerettem! :) Akkor még fogalmam sem volt íj fajtákról, versenyekről, egyesületekről és az íjászat csodálatos világáról! HIhetetlen, hogy azóta évek teltek el... Sok mindent köszönhetek az íjászatnak: hogy lettek új barátaim, hogy olyan helyekre jutottam el Magyarországon, amiről azt sem tudtam, hogy létezik, hogy el merek indulni versenyeken, hogy olyan dolgokat éltem át és tanultam meg magamról, amikrel nem is gondoltam és még sorolhatnám... Életem legjobb döntése volt, hogy csatlakoztam a Nyílegyenes ÍC-hez, hiszen olyan barátokra leltem itt, akikkel remélem még hosszú évekig megőrizzük a barátságot és az íjászat szeretetét! :) Bízom abban is, hogy egymást segítve tudunk haladni az úton céljaink elérése felé... |
|
Székely Csaba
|
|
Mihók István
|
|
Hunyi Péter
|
|
Drávai Tamás
Kezdetben villanypásztorból készített íjam volt,de otthon nem tudtam vele lőni, ezért lőpályát kerestünk unokaöcsémmel Kunszentmiklóson a városhatárhoz közel ahol zavartalanul lőhetünk, de mindenfelé természetvédelmi terület akadt.Egyszer csak egy Földművesre lettünk figyelmesek gondoltam megkérdezzük lőhetünk-e a földjén. Elkezdtük követni a Kunbábonyi és a Kecskeméti főút közti földúton mire utolérhettük volna egyszer csak eltűnt, kiértünk a Kecskeméti útra és hazafelé mentünk. Mondtam,,nincs lő pálya sehol menjünk haza”. Egyszer csak észrevettünk két íjászt amint edzenek, elkezdtünk velük beszélni és azóta íjászkodom. Köszönöm Janovics Jánosnak és Lovász Tamásnak, hogy akkor is kint voltak a pályán. Mottóm pedig: Aki felkészül, az nyer. |
|
Bohrn Évi
|
|
Kónya Miklós
Úgy emlékszem, hogy gyerekkoromban a keresztapám készített egy íjat mogyorófából meg valamilyen madzagból. A nádból és 60-as szegből készített nyílvesszőt rárakta az ”idegre” és kilőtte az ég felé. Egy ideig követtem a szememmel a vesszőt,majd átfúrta az egyik felhőt és soha többé nem lett meg. Ezután eltelt több,mint 30 év amíg újra íjat foghattam a kezembe és azóta is hagyom,hogy tanítson : türelemre, alázatra, fegyelemre … Na persze nincs könnyű dolga! |
|
Gergelyné Ferró Márta
Gergely Veronika Dorka Gergely József Hogy miért szeretjük az íjászatot? Mert remek sport, szuper kikapcsolódás, jó társaságban, még akkor is, ha csak hobbi szinten van hozzá időd, kedved vagy éppen tehetséged. Bárki aki egyszer is kipróbálja, "megfertőződik", s onnantól gazdagabb lesz az élete! |
|
Kovács István
|
|
Lovász László
Zalaegerszegen élek, dolgozom. Az íjászattal már korábban megismerkedtem, de aktívan 2013 óta foglalkozom. Három jó okom van amiért ezt a sportot választottam:- az íjászat, mint szabadidősport értékei: az edzések vidám hangulata, folyamatos szellemi, koncentrációs és fizikai fejlődés, a versenyek kihívásai.- szintén az íjászattal foglalkozó testvéreimmel, barátaimmal több közös élmény, együtt töltött idő.- az íjászat tradicionális és történelmi értékei. Úgy gondolom, hogy az íjászat egyfajta kulcs a ősi Magyar történelemhez. |
|
Tóth Petra
|
|
Vámos Teréz
|
|
Lánczy Zoltán
|
|
Kaszala Anett
|
|
Lovag Penovácz Attila
|
|
Vesszős Sándor
"Gyerekkorunkban minden nyáron nyilat készítettünk a kerítés melletti bokor rugalmas, friss, ívelt ágaiból . Cukorspárga volt az zsineg és hurkapálca volt aluminiumdrót végű nehezékkel a vessző . Késöbb hegesztő pálcából kalapáltam és reszeltem hegyet , lécből vesszőt csiszoltam , epokittel beleragasztottam . A Globus savanyúság teteje alatt lévő erős gumival lőttem ki . Úgy 100 m-re is elrepült és beleállt a fába ( vannak még akik emlékeznek a Globusra) . Utána az érdeklődésem kamaszodva más irányba fordult .... Ötven éves szülinapomra kaptam egy „Attila” nevű favesszőt a nejemtől , majd egy év múlva megvettem az első nomád íjamat. Utána egy longbow-t is , ami a gyerekkoromra emlékeztet. Seniorként kezdtem el az igazi íjászatot. Ami igazán szórakoztat az a vessző készítés , a fegyver szépítgetés , a tőrök – bőrök és hogy lövök. Szeretem a versenyeket, a jó hangulatot, csak túl korán kezdődnek. De az ólomkatonák és a Rock’nd Roll az örök! „Show must go on" „Nyíl” Vesszős Sándor |
|
Pákozdi Tamás
Az erzsébeti lőtér szomszédságában lakunk. A fiam hozott a nyílegyeneshez "apa próbáld ki te is!" mondta! Na most már csak én megyek edzeni ha van időm ! De nagyon örülök nem bántam meg JÓL DÖNTÖTTEM ! Köszönöm!!! |
|
Dezső László
A Nagyapám arra tanított ,hogy becsületes legyek egyenes ember Nyílegyenes! Azt gondolom az íjászat nagyszerű sport, játék, kikapcsolódás és a társaság is nagyszerű az már bónusz ezért szeretem!!!! |
|
|
|
Vitáris Dávid
Már tíz éves korom óta szeretem az íjászatot és bárhol voltam és ki lehetett próbálni, én voltam a az első aki oda állt. Mindig is az volt az álmom hogy lesz egy saját íjam. Ez az álmom is valóra vált. |
|
Farmosi Lajos
Az alapok már gyermekkoromban kialakultak, vidéki srác lévén erdő mellett laktunk. Indiános filmeken nőttem fel. Első íjam akácfa, bálakötöző zsineg, nyílvesszőt buzogányból készítettem. Mindig is vonzott maga az íjászat, főleg mikor a láttam a szebbnél-szebb történelmi öltözékbe öltözött íjászokat. Ezért is választottam a pusztai, tradicionális íjat. 2014. decemberében vettem meg első íjam, igaz 2015-ig a polcon pihent. Egyedül nem volt kedvem lövöldözni, míg nem gyermekkori barátommal összefutva kiderült Ő is íjászkodik. Így egyre többször összejártunk egy kis kerti lövészetre, míg nem, elhatároztuk, induljunk el egy versenyen, mérjük fel tudásunkat "első versenyen célom az volt ne legyek utolsó és ne kelljen szégyenkeznem, hogy nem találom el a célt, ne kelljen keresnem a vesszőt" mind két elvárásom sikerült. Van mikor jobban megy, van mikor rosszabbul . Nem veszi semmi kedvem, sőt ösztönöz, hogy többet és többet gyakoroljak. Remélem a sok gyakorlás, meghozza eredményét. Majd 2016-ban tagja lettem Nyílegyenes Íjász Clubnak. Tudjátok "Feszüljön az ideg, repüljön a vessző˝ |